A bronzkor végén és a vaskorban (Kr.e. 1200-Kr.u. 800) tartós és igen heves népvándorlások, harcok, hódítások hullámai söpörtek végig Európán, illetve a Kárpát-medencén.

A Miskolc környékén lakókat ettől az időszaktól már név szerint ismerjük, tehát nemcsak "kultúrákról", hanem "népekről" beszélhetünk. A népvándorlás korában lovas kimerek, fegyverkovács kotinus kelták, nomád szkíták, jazig szarmaták, gepidák és avarok tanyáztak e tájon. Az előkerült tárgyi emlékek bizonyítják, hogy a Sajó folyó völgyében falutelepekben, és a közeli magaslatokon épített földvárakban élt a lakosság. A mai diósgyőri kővár helyén is - egyes kutatók szerint - ilyen vaskori, gyűrű alakú körsánc (győr) állt. Más források arra utalnak, hogy a német krónikások nevezték az avarok települését gyűrűnek. (A győr elnevezés így a honfoglalás előtti avargyűrűből származtatható.)

A keletről érkező szkíták egyik törzse az V. században szállta meg a mai Borsod megye területét. A szkíta fémművességre a bronzból készült eszközök (díszes tükrök és a pajzsdíszként használt aranyszarvasok) jellemzőek. Miskolc szomszédságában, a Mezőkeresztes-Zöldhalompuszta nevű településen feltárt fejedelmi sírból előkerült egy aranyszarvas. A 409 g súlyú művészi alkotás egy vezér pajzsdísze lehetett. Jellegzetes (urnasíros) szkíta temető részletei Miskolc északkeleti részén is előkerültek.

A szkítákkal együtt élő, azokat felváltó nép a kelták voltak. Franciaországból terjeszkedtek, és Kr.e. 350 körül érkeztek Észak-Magyarországra. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, törzsi szervezetben éltek. Kotinus nevű törzsük székhelye Diósgyőr felett (az ún. Nagysánc-tetőn) épült ki. A Bükk hegységben vasat bányásztak. A törzs egyik fontos központja lehetett a bükkszentlászlói ún. Nagysánc földvár (1846-ban került elő az első híres leletanyag, egy 367 darabból álló éremlelet. A kincs Bécsbe került, ahol egy magángyűjteményben található.)

A népvándorlás első hullámával a római légiók elfoglalták Magyarország nyugati részét. Az általuk megszállt területekről vidékünkre germán, keletről szarmata népcsoportok érkeztek. A germán kvádok emlékeit Miskolc belvárosában (az Erzsébet téren és a Sötétkapu környékén) tárták fel.

A népvándorlás második hullámából az avar leletek maradtak ránk. Az avarok a VII-VIII. században özönlötték el hazánk területét. Miskolc határában az avar temetőkből számos réz, bronz ékszer, vaseszköz, lószerszám maradt ránk.